Ha magamba nézek csak ellentéteket látok
durva lelkem simogatva, jó jeleket hol találok?
Egyes dolgok megbántanak, míg mások adnak sorsot
egyik ember megcukrozna, a másik rám szórná a borsot
Estét látok, ha kinézek az ablakomon nappal
és elveszítem a hitemet ha beszélek egy pappal
Elzavarom a disznóimat ha én vagyok a kondás
és vigyorogva fogadom ha rajtam van a rontás
Napba nézve nyitott szemmel meglátom a Holdat
és fogaim közt fogak híján kiköpöm a tollat.
Bátran nézek a szemedbe ha nálad van a fegyver
De eliszkolok gyáva módon, ha kezet nyújtasz egyszer.
Barátodként szúrlak hátba, mert kedves voltál vélem
mert a kedvességet ismerőstől igen-igen félem
Felgyújtja a képzeletem, ha nem történik semmi
és meghalok az unalomtól, ha mindig van mit tenni.
A sötétben is csillogónak látok, minden lapos putrit
és fizetési ígéretnek veszem én a minden heti lutrit.
A gazdagokkal nem kezelek, mert mocskos lesz a lelkem
majd a hontalanul utcán ülő nyeri meg a telkem
Eldobnám én mindenemet, hogy enyém legyen minden
és megvennék én számos bóvlit, hogy elregéljem: semmi pénzem sincsen
A sivatagban hullámokban úsznék egyet a forró dűnék hátán
A tengerben meg menetelnék, mint a mennyekben a Sátán.
Ide-oda tántorgónak látom én az egyenesen futót,
és a lassú léptű öregúrtól venném el a mankót
Minden tettem félreértik és félremérik, és hiába teszek mindent jól,
ha a gaztetteim sem húznak ki a bajomból
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése