2008. május 1., csütörtök

Vlasics György : Takarodj haza hozzám

Elment az élet hajója át a túl partra
és itt hagyott engem élni.
Akik mellettem vannak ki nem állom
akik ellenem vannak, szeretnek félni.

Becsukódik a szemem a fényre
horzsolások szépítik a testem.
Mosolyom egy hiénát is rémít
és arcomat véreddel festem.

Vesztes vagy, amikor rám nézel
felemelem kezem, és vezényelek egyet.
Az élet a porond, a világ a vége.
Fináléhoz készülj, és elkezdek még egyet.

Túl mocskos volt a ruhád patyolat tisztán
szép vagyok a sárban, magammal rántalak
megmártalak benne, hogy szép légy te is,
pedig hazugságod miatt szemétnek tartalak

Elmentél, hogy közel lehess hozzám
áldalak is érte.
Elmenekültél tőlem, hogy velem lehess
átkozlak is érte.

Mocsokban fürdető angyalnak látlak
csapzottak a szárnyaid
Az egyenlet mindig ismeretlen lesz
és megkapod az álmaid.

1 megjegyzés:

kölyök írta...

Kemény szavak, és megtört érzések!