Szemeid egy varázslatról mesélnek
Az éjszakáról, ami csak a miénk
A néma csodálatunkról regélnek
A tüzes égről beszélünk felettünk
Foltokban dalol ő lelked képében
S mindent elmond helyettünk
Ajkaid parázs varázslatot kiáltanak
egyik percben elégek, aztán megfagyok,
amikor ujjaimmal megtaláltalak
Illatodban veszem el, hogy megkeress
Gyermek leszek nélküled
Hogy gyermekként megszeress
Szavak nélkül gázolok a folyóba
Tudom, hogy segítő kezet nyújtasz
És visszahúzol a hajóba
Ringass, amíg testem lángra kap
forró csókjaiddal boríts be
Ringass, kedves, míg fel nem kel a Nap
A csoda egy pillanatig tart, és elhagysz
Szűzi húsunkban merül el képzeletünk
Gondolj rám ártatlanként, ha megkapsz
Szeretlek azért amilyen vagy.
És gyűlöllek, azért amilyen miattad vagyok
Gyengéd, és mégis vad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése