Van egy mocskos utca, amit mindenki jól ismer
te is jártál arra, többször is már, hidd el.
Vágyakból és macskakőből építették régen
düledező házak ülnek ottan a sorvégen.
Gyerekek is játszanak ott piszkos macskabölcsővel
egy őrült elme szülte őket elrozsdálló körzővel.
Később sem tűnik majd el a fejhez nyomott puska
Csak te vagy nekik egyedül, mocskos Körhinta utca
A sárgálló falak mögött ezernyi a dráma
hazajött a család feje színjózanul: "Csak nektök, csak máma!"
Meglepődnek a családtagok, ilyesmit se vártak:
ital nélkül Apucikát, soha nem is láttak.
Egy másik házban, más az asszonyi robot sorsa
férje megjött, de ő csak a piszkos ruháit mossa
Vége van a munkanapnak, eljött a haverok perce
Az asszony csak bútornak jó, de nehogy más meglesse.
Fáradt szemmel nézel ki a függönyöd mögül,
már észre sem veszed, ha a szíved is örül.
Később sem tűnik majd el a fejhez nyomott puska
csak ez marad meg te neked, a Körhinta utca
Talán holnaptól már önmagam is lehetek
a bőségtálból kezem mellől magamtól is vehetek.
Nincs is más dolgom, mint itt hagyni az utcát
és vele a körhintámnak mindennapos mocskát.
Az út felveti a fejét kátrányba bújt ágyából
tükörképét mutatja meg a kagylóhéjas vágyából
A Körhinta utca útja visszhangozza titkaid
és megtisztítja elszürkülő ablakodnak zugait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése