Menj az utcán, a ritmus placcán
vándorolj a világosba, a belvárosi virágosba
inni kell, de minek sokat, ha kevéstől is válaszokat
kapsz te bátor járókelő, ettől leszel előkelő.
Adj már ritmust, és végre izmost
lábbal verve ezt a taktust, ez majd lakmuszt
kever bele, és csókolózni fogsz majd holnap vele
Összeölel minden hitet, amit ember el is hihet.
Lásd, hogy nincsen semmi izmus, ha már készen kapod Jézus Krisztust
nincsen gondod és gondolatod, ha a hittel magad fojtogatod
Egy bátor lepke kever bele, és találkozni is fogsz majd vele
kérdésekkel legyél tele, ha megcsaphat az élet szele.
Adj már ritmust életednek, és ne higgy mindent véletlennek
ami történt, okkal történt, óriást is láss, ne csak törpét
Világ változz, és te is vele, így elindulhatsz valamerre
s hogy vakvágányra rá ne tegyen, a nyavalygásból elég legyen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése