Látom a táncod, nevetésed,
Édes és kedves arcodat
És az ígéret fényesen ragyog
A tüzes szemeidben
A vadságod és szűzi húsod
Fellövünk a mennybe
És aláhull a csillogó hó
Fogd meg a kezem és vezess
A gyönyörök kertjébe
Fogd meg a szívem, és vezess
Az örömök közepébe
Engedj be az elefántcsont-tornyodba
Engedj a falaid mögé, hogy leromboljam
Szoríts magadhoz a fehér karjaidba
Nyugtass meg érintéseddel, újra
Az ujjaid táncolnak a testemen
És keresik a férfi büszkeségét
Kéz a kézben, és hús a húsban
És megyünk a szerelem tüzén át
Lélegzet a lélegzetben, láng a lángban
Égünk míg a nap felgyújtja sugarát
Te vagy a gyertya a sötétemben
Ami világítja az utat az életembe
Egy törött álom üvölt az álmaidban
És rejtőzik az édes mosolyodban
Hadd legyek én, aki kivisz a szabadba
És visszahozza a Szót a szavaidba
Csak én láthatom sebzett szárnyaidat
Mert megsebzett egy szélvihar
És elbújtál mint egy virág a hó alatt
Ne taszítsd el, ki szeretni akar
Szeress a halálig, drágám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése